Prológus

Hát itt lenne a prológus! Remélem tetszeni fog, mert ha sok kommit kapok nekem is jobban megy a folytatás! Ez a történet spontán. Nincs előretervezés. A fejezeteket nem írom előre. Amint kész vagyok egyel, már teszem is fel. Puszi mindenkinek:

Nesszi

/Bella szemszöge/

Már egy hete elment. Eleinte azt hittem, hogy ez csak egy rossz vicc, hogy biztos Emmet találta ki, de már kezd bennem tudatosulni minden.

Nem jön vissza

Próbálom magam nyugtatni, de úgy érzem, hogy elsüllyedek. Se egy kapaszkodó, vagy valaki aki megpróbálna ebből kihúzni.

Annyira valóságosak a fájdalmak. Még mindig szeretem. Szeretem, és ez nem fog változni. Addig nem, ameddig élek. Ő volt az, akire szükségem volt. De neki nem kellek, és ezt el kell fogadnom.

Nem láncolhatom magamhoz, ha nem szeret. Csak arra vágyok, hogy boldog legyen. Éljen boldog, csodás életet, még ha azt egy másik lány mellett is találja meg.

A valóságban el kell felejtenem, és mindent megteszek, hogy mindenki elhiggye, túl vagyok rajta, de az emlékeimben örökké velem lesz.

Érzek valamit a levegőben. Valamit, ami gonosz. Lehet, hogy butaság amit beszélek, lehet, hogy megőrültem. De érzem. Tudom, hogy figyel, hogy valamit akar.

A Denali klán házában…

/Narrátor/

-Mindent elterveztél?-Kérdezte a vörös hajú nő, mikor a Tanya közelebb lépett.

-Igen. Megígérem, hogy senki nem fog megállítani, de cserébe kérek valamit.-A szőke hajú nő arcára hatalmas vigyor ült ki, míg a vörös értetlenkedve nézte az eseményeket.

-Mi lenne az?-Kérdezte mogorván. Vörös íriszeiben tisztán kilehetett venni a düht.

-Megölheted Isabellát, még segítséget is szerzek neked hozzá, de Edward az enyém.-Jelentette ki határozottan Tanya.

-Azt már nem. Megoldom egyedül is, de ebbe nem megyek bele. Amúgy is, az a senkiházi kiolvasná a gondolataidból.

-Na ide figyelj Viktória! Edward az enyém lesz, minden áron. Neked csak az a kis szajha kell. Ha segítessz eltüntetni az útból, akkor kapsz egy pár újszülöttet. Edyt pedig csak bízd rám. -A nő az elején ordított, majd hangja folyamatosan egyre elszántabb vizek felé sodródott.

-Mégis hogy akarod te elintézni? -Viktória alábecsülte a nőt, elég alaposan.

-Látod ezt? -Kérdezte Tanya, miközben előhúzott a zsebéből egy fiolát.

-Hát ez meg mi? -Nyúlt volna az üvegcse után a nomád.

-Ezt ha megiszom, Edward és az a bosszantó boszorkány nem látnak át rajtam. A gondolataim zártak lesznek kedvesem előtt, míg Alice nem látja a terveim.

-Rendben!-Vágta rá Viktória, majd kezet fogtak Tanyaval, ezzel örökre megpecsételve Edward és Bella sorsát.